És nem csak a témákat kevergeti. Mondhatnánk csaknem olyan, mint a divatfotózás Frankenstein-je, aki "összevarrja" számítógéppel a képek elemeit.  

"Az ötleteim általában elég specifikusak. Én díszletekben, pózokban és kellékekben gondolkodom. Ezek után csak ki kell találnom, hogy hogyan tudnám azt megvalósítani."

A technika, amit használ, azzal kezdődik, hogy alkalmas háttereket fényképez a világ minden tájáról. Hazatérve lefényképezi a modellt a stúdióban, imitálva a háttér fényeit, és kombinálja a képeket az ízlése szerint.  A kreatív függetlenségen kívül, amit elért, a módszer egy sor egyéb előnnyel jár.

"Az alternatív lehetőség egy hibátlan csapat modellekből, stylistokból, frizurából és sminkből.. Ez nagyon drága tud lenni, nem is beszélve a sok bosszúságról." Így viszont Simon mindössze egy asszisztenssel utazik, és gyorsan mozog az érdeklődési körei között, több száz fényképet készítve a hátterekről.

"Felállítom a fényt és készítek képeket az asszisztenssel - mint egy dublőr - a dokumentációhoz. Ezután megkérem az asszisztenst, hogy álljon arrébb, hogy készíthessek képeket pontosan arról, ami érdekel." Tipikusan több különböző alternatívát csinál, megegyező és különböző pozíciójú modellel és kamerával vagy különböző objektívekkel és fényekkel. A területen belül a kulcs a mobilitás. Ugyanakkor Simon nem hajlandó kompromisszumot kötni a kép minőségével kapcsolatban: például nem éri be a tökéletesnél gyengébb fénytechnikával.

"Mindig Profoto B2-vel, egy lámpafejjel és egy Magnum reflektorral utazom. Ennyi. Annak ellenére, hogy mindez még az asszisztensem hátizsákjába is belefér, mégis elég erős és pontos fényt képes adni, hogy olyan legyen a jelenet, amilyet szeretnék. Az egyszerű trükk az, hogy a vakut a naphoz képest 180 fokos szögben helyezem el, így kiküszöbölöm a kemény árnyékokat. Ez rengeteg fényt kíván a vakutól."

"Azt szeretném, hogy a lehető legkevésbé érezzem mesterségesnek. Ezért kihangsúlyozom az előtérbe helyezett objektumokat. Egy stúdió minőségű generátor nélkül ez egyszerűen nem lehetséges" - magyarázza. Simon csupán 34 éves, de amikor a fény formálásáról van szó, több gyakorlati tapasztalata van, mint a legtöbb idősebb kollégájának. Középiskolában meggyőzte a tanárait, hogy a szabadidejében használhassa az iskola eszközeit. Ez a módszer bevált neki, amikor a fotós iskolában tanult, majd mikor egy évig Peter Gehrke divatfotós asszisztenseként segédkezett, és ugyan ezt az utat követte akkor is, amikor egy nagy bérstúdóban dolgozott.

"Minden este kölcsönvettem eszközöket és otthon kipróbáltam. Mindent kipróbáltam: vakukat, fénycsöves világítást, mindenféle folyamatos és villanó fényt, és természetesen minden fényformáló eszközt. Ez egy kiváló iskolája a fényformálásnak."

Az eredmény? Valaki, aki pontosan tudja, mit akar és miért. Ez látszik a munkáin és az ügyfeleinek lenyűgöző listáján. Tulajdonképpen már minden svédországi és jónéhány nemzetközi magazin publikálta már a képeit. A svédországi és olaszországi ügynökségek segítségével a világ minden pontjáról tud rendeléseket fogadni. Fölösleges mondani, de Simon és a munkái folyamatosan fejlődnek. Az utóbbi 5 évet azzal töltötte, hogy felfedezze az "überkitsch" stílusát és most a sötétebb tartományok felé mozog.

"Még nem az a fő terület, de egyre növekszik az érdeklődésem a kopárabb, mégis romantikus stílus iránt, melyet többek között az izlandi táj vagy a Tim Burton rendezte stop-motion filmek ihletnek meg."