Vásároljon online vagy hívja az alábbi elérhetőségek egyikét!
Üdvözöljük oldalunkon! Szeretne bejelentkezni?

Fujifilm X-T1

2014.03.20. 11:13
Címkék: finepix, xt-1, fujifilm
Szerző: Alex



Nemrégiben jelentette be a Fuji legújabb tükör nélküli fényképezőgépét, az X-T1 modellt, mely szakítva a korábbi távmérős gépek designjával, egy klasszikusabb keresőt kapott, időjárásálló vázban, így egy ízig-vérig retro külsővel érkező, a mai igényeknek is megfelelő profi géppel van dolgunk.

 

Az elmúlt években a Fujifilm üde színfoltjává vált a fotós világnak, először az X100-as modellel, a retro designnal hódító nagy érzékelős fix kompaktot pedig sorra követték az igényesebb kompaktok és MILC gépek, melyek korszerű belsővel, de filmes kort idéző kinézettel érkeztek, és az újabb modellek sorra javítgatták a korábbi hiányosságokat, mára pedig nyugodtan kijelenthetjük: az egyik legdinamikusabban fejlődő cserélhető optikás rendszert kínálja a Fuji. Sokan a tükrösöket leváltó rendszert látják a MILC-ben, az amatőr kategóriát leszámítva azonban nem sok tényleges alternatíva volt eddig a piacon, most azonban az Olympus OM-D és a Sony A7-es széria mellé megérkezett a Fuji X-T1 is, aminek minden esélye megvan rá, hogy változtasson a helyzeten.





Ergonómiáját tekintve a retro design tűnik fel mindenkinek, amihez azonban időjárásálló váz, jól kihelyezett tárcsák, kihajtható kijelző, és egy hatalmas EVF is társul. A gép tetején külön tárcsán állíthatunk ISO érzékenységet, záridőt, illetve expozíció korrekciót, az exponáló gomb mellett pedig még egy dedikált videofelvétel-indító és egy wifi gomb kapott helyet, amik szabadon programozhatóak. Elöl és hátul egy-egy tárcsa található még, a gép hátulja pedig meglepően letisztult, csak a legszükségesebb kezelőszervek kerültek ki, a gép tetején lévő tárcsákon pedig a gyakrabban használt lehetőségek (sorozatfelvétel, fénymérés) is elérhetőek. Blendét elsősorban az optikán található gyűrűn állíthatunk, ami apróságnak tűnik, de nagyon megkönnyíti a gép használatát. Az EVF lehetne a kritikus pont, ahol a legtöbb MILC elvérzik, ugyanis az optikai keresőt nem könnyű hasonló minőségben kiváltani, de ez volt az első gép, ahol már kezdjük úgy érezni, hogy tényleg használható a napi munka során is. Minden EVF-nek megvannak a saját hiányosságai, így a Fuji megoldása sem tökéletes, de eddig ez a legkényelmesebb megoldás amivel találkoztunk. Tényleges fizikai méretét tekintve nagyobb, mint egy fullframe 5D keresője, ebből adódóan a 2.36 millió képpontos felbontása időnként kevésnek tűnhet, viszont folyamatos képet tud mutatni. A legjobb minőségű EVF-ek is el tudnak vérezni két fontos területen, egyrészt kevés fényben akadozhat a képük, másrészt epxozíció állításánál és fénymérésnél bevibrálhatnak. A mérés gyakorlatilag észrevétlenül történik, szinte egyből a végeredményt látjuk, és kevés fényben sem akad vészesen a képfrissítés, de magasabb ISO-n a képzaj érezhetően megnő a keresőben, ezt leszámítva gördülékenyen dolgozik. Méretéből adódóan osztott képernyős módban is használható, ilyenkor jobb oldalon nagyítva jelenik meg a kép közepe, ezzel is könnyítve a kézi élességállítást. Tisztán ergonómiai szempontból talán az eddigi legjobban tervezett MILC amivel találkoztunk, látszik, hogy a Fuji mérnökei tényleg odafigyeltek az elmúlt évek visszajelzéseire. A tárcsás/gyűrűs beállítás a fotózással régebb óta foglalkozóknak már ismerős, viszont kezdőknek is könnyen kézreáll, ráadásul élőképen egyből látjuk az expozíció eredményét, így teljesen kezdőként is gyerekjáték helyesen kiexponálni egy képet. Módválasztó tárcsa szerencsére nem került a gépre, attól függően, hogy éppen mit állítunk kézzel, változnak a prioritásos módok automatikusan. Mindenhol beállítható egy A mód, amikor az adott értéket a gép számolja automatán, így például egy A értéken hagyott záridő és blende mellett P módnak megfelelően működik, míg ha a rekeszt beállítjuk mondjuk 2.8-ra, akkor értelem szerűen rekesz-előválasztó módban használjuk a gépet. A kis váz ellenére a fogás is kényelmes, a tárcsák finom kattanással ugranak a helyükre, kifejezetten minőségi az összeszerelés, egyedül a dedikált video gomb és a wifi vannak elrejtve, de így legalább nem kapcsolgatjuk őket véletlenül.





Nem esett még szó a képminőségről, pedig a gép bőven hozza az elvárt szintet, sőt! A 16 MP-es szenzor ISO 200-6400 natív érzékenység mellett üzemel, ami kiterjeszthető ISO 100-51200 értékekre, és még JPEG tömörítés mellett is jól használható magasabb érzékenységen. Fuji sajátosság, hogy még magas érzékenységen készült JPEG-nél is szépen megmaradnak a részletek, és csak a kevesebb információt tartalmazó részeken kezd el egy kicsit jobban zajosodni, a részletek viszont makulátlanok. Itt érdemes megemlíteni, hogy JPEG tömörítésnél a színprofilok között állíthatunk filmszimulációt is, Provia, Velvia és Astia közül válogathatunk, ami persze csak színprofil, de jó látni, hogy legalább ilyen formában tovább élnek még egy darabig ezek a népszerű filmkatakterisztikák, még ha filmet nem is kapni már lassan. Képekből másodpercenként 8-at is készíthetünk, és ami még fontosabb, a puffer le is tudja kezelni, így több másodpercig is bírja szuflával belassulás nélkül, amit néhány hasonló kategóriájú tükrös is megirigyelhet. Ilyen sebesség mellé azonban egy jó fókuszrendszer is kell, ez pedig az a pont, ahol a leginkább kritika érte eddig a Fujit, az eddigi AF rendszer ugyanis nem volt túl impresszív.  Szerencsére sokat javult a helyzet, a 49 pontos AF gyorsan és pontosan dolgozik, kicsit vadászik ugyan időnként, de már a használható kategórián belülre emeli a gépet. Aki mégis inkább a kézi élességállítást választja, annak több módon is segítséget nyújt a gép, választható peeking mód több színben, képközép nagyítás, és fekete-fehér kiemelés is.







Video felvételre 1080p 30, vagy akár 60 képkocka/másodperc sebességgel van lehetőség, és adapterrel külső mikrofon is csatlakoztatható, manuális beállításokat viszont csak korlátozva kapunk. Lehetőség van még a video indítása előtt blendét állítani, a többi beállítást viszont automatán végzi a rendszer, de legalább a kézi élességállítást megkönnyítendő, hosszabb úton jár az élességállító gyűrű ilyenkor, így finomabban lehet fókuszt húzni.

A gépen wifi egység is található, amivel nem csak a képeket tudjuk átküldeni külső eszközre, de Android vagy iOS alapú rendszerekről vezérelni is lehet a kamerát, csak előbb párosítani kell őket. Kifejezetten könnyen megtalálják egymást az eszközök, kb. 20 másodperc alatt már vezérelhető is Android platformról. Több alkalmazás is elérhető, a vezérlőn kívül van egy képszinkronizáló is, az elkészült képeket így egyből továbbítani tudjuk okos készülékünkre, ahonnan egyből fel is tudjuk tölteni egy általunk preferált közösségi oldalra, vagy e-mailezhető is. Vezérlésnél az élőkép felbontása elég alacsony, de a kép folyamatosságára nem igazán lehet panasz, vezeték nélküli rendszerhez képest kifejezetten élvezhető sebességgel dolgozik.

Összegzésként nekünk nagyon tetszett a Fuji X-T1, az ergonómiája telitalálat, a tárcsák még amatőröknek is kézreállnak, az elektronikus kereső az eddigi talán legkiforrottabb a kategóriában, amivel találkoztunk, a képminőség pedig APS-C szenzoros gépek között pedig kiemelkedően jó, még magasabb érzékenységen is alig látható részletveszteség. Akár profi fotós keresne egy könnyebben hordozható másodgépet, akár hobbi/amatőr fotósnak van szüksége egy minőségi gépre, mindenképpen csak ajánlani tudjuk, az optikapark ilyen ütemű fejlődése mellett pedig egy jövőbiztos rendszert választ magának a kedves vásárló. A cikk írásakor a gépváz ára br. 399.900Ft környékén mozog, ami nem kevés, cserébe viszont egy jól átgondolt, könnyen kezelhető gépet kapunk, ami külsejének és kis méretének hála, bármikor velünk lehet.


Kérem várjon!