{{Blog.cim}}

„Mindig, amikora Phase One-ommal fotózok, tetherelek az iMac asztali számítógépemre. Afényképek azonnal megjelennek a Capture One Pro 10-ben. Hogy könnyen átlássam aképeket, a modell minden átöltözéséhez új Sessiont hozok létre, és közvetlenül a Capturemappába fotózok, amelynek a képeit később aszerint válogatom szét, hogymegtartom-e (Selects), vagy pedig elvetem (Trash). A Library fülön aztánkönnyen odanavigálhatok a Selects mappába, hogy azokon a képeken dolgozzak,amelyeken szeretnék. A kiválasztott képcsoportokon batch-másolattal készítekmódosításokat, és megnézem a kívánt hatás előnézetét, mielőtt megnyomom a „process”gombot, hogy nagy felbontású, 16-bites TIFF-eket kapjak sRGB-ben.

Ezutánegyszerűen csak megnyitom az Output mappát az Adobe Bridge-ben, ígyát tudom vinni azokat a fájlokkal, amelyeken különböző elemeket és rétegeketkombináló utómunkát szeretnék végezni a Photoshopban. Az eredményképpen kapottPSD-ket, PSB-ket és végső TIFF-eket ugyanabban az Output mappában tárolom.Nagyon fontos számomra, hogy aprólékosan és változatlan módszerrel hozzam létrea középformátumú képeimet, így pontosan látom, hogy mit kapok majd a képernyőn,és ott rögtön kipróbálhatom a közvetlen módosításokat a Capture One Pro gyorsképszerkesztő csúszkáival. Általában az expozíció és kontraszt csúszkát használom, enyhén feljebb csúsztatva, hogy „nagyobbat szóljon” a kép. Módosítom aszínhőmérsékletet is a Kelvin csúszkával, megint csak annyira, hogy a színekhangulatot árasszanak, de ne zilálják szét a kiválasztott fehéregyensúlyt és amegvilágítást, amelyet átgondoltan hoztam létre. Ha tudom, hogy a képet körbefogom majd vágni, akkor a vágást már a Capture One Pro-ban elvégzem, néha csaknagy vonalakban, mert annyival is kevesebb adatot kell majd tárolnom.

A Jégkapunál kissé csökkentettema színhőmérsékletet, fokozva a kéket. Az expozíciót és a kontrasztot egykevéssel felhúztam, így a fehér csúcsfények a modell mögött jobban kiugrottak, majdhogynemkiégtek. Nem áll távol tőlem az, hogy megkockáztassam, hogy a kép egy részetúlexponált legyen, de ez egészen különleges helyzet volt. Az ablak fehér fényeolyan érzetet kelt, mintha hó vagy éppen angyali aura lebegne a modell körül,miközben az arcára is jut ebből a ragyogásból. A szürreális elemeket pedig Photoshopbantettem hozzá.

 

Gyakran még Capture One-ban hozzáadok egy réteget a fájlhoz, és azexpozíciós ecset segítségével speciális, finom expozíciónöveléseket végzek. Eztcsináltam a „Lavina” című portrén a páncélfűző egyes részein. A Claritynövelése tökéletes eszköz arra, hogy eltúlozzam a textúrákat, a bőrön azonbanez túl agresszív volna. Ezért egy ecset segítségével csak a ruházatonalkalmazom. Nagyon szeretem, hogy még a RAW állapot előttexpozíciómódosításokat hajthatok végre a fájlokon! Számomra a legfontosabb aminőség és az, hogy a képeim erős belenagyításkor is jól mutassanak. Olyanalacsony ISO-n csinálom a képeket, amilyen alacsonyan csak lehet, ebben azesetben 50-es ISO-n volt, ehhez pedig annyi fényt adtam a Broncolor Move 1200L vakummal,amennyit csak bírt. Biztonságban érzem magam annak tudatában, hogy a CaptureOne Pro megőrzi számomra a maximális minőséget, miközben elvégzek egy sormódosítást – még a Photoshoppal való „destruktív” utómunka előtt.

 

A Capture One Pro szoftver háromfélemódon könnyíti meg az életemet. Először is egy megdöbbentően gyorsan és megbízhatóanműködő tetherelő eszköz. Másrészt a képek válogatására és szervezésérehasználom: azonnal megnézem a képeket, és elválasztom az ocsút a búzától. Nagyon egyszerű, magától értetődő felület áll ehhez a rendelkezésemre. Harmadrészt automatikus módosításokat végezhetek és magas minőségű kimeneti fájlokat hozhatok létreegyetlen kattintással, a beprogramozott feldolgozási recept segítségével.

 

Személy szerint mindig az operációsrendszeremben (Mac) lévő mappákat használom, az a szervezés központi formájanálam. A Capture One Pro pedig könnyen alkalmazkodik ehhez. TúlnyomórésztSessionöket használok a workflow-imban, így ha csak futólag belenézek egyfotózás almappáiba (Capture, Selects, Output, Trash), máris látom a tartalmakelhelyezkedését, nem kell megnyitnom a szoftvert.”

 

 

Angliai székhelyű fényképészcsapat, akik az egész világon jelen vannakreklámfotóikkal, szürreális divatképeikkel és művészi alkotásaikkal. Az „Aniela”Natalie Dybisz fotós középső neve, aki producertársával, Matt Lennarddal dolgozikegyütt. A művészi megközelítés és a divat között a modern kreativitásra jellemző módon egyensúlyoznak. A tradicionális képkészítéshez digitálisankiemelt motívumok társulnak, amelyek a szürreális kompozícióban találkoznak. MissAniela kiállított a Saatchi Galleryben, a Photo Vogue Milan, a stockholmi PrinsEugens Waldermarsudde Museumban és az angol Parlamentben, illetve közölte aképeit a BBC, El Pais, Plastik Magazine, Yahoo és a NY Arts.