{{Blog.cim}}

A Nikon nem nézhette tétlenül, ahogy a Sony az A7 és A9kameráival egyre nagyobb és nagyobb szeletet hasít ki magának a full-framepiacból, ugyanakkor nem csak hátra, hanem oldalra is kell figyelnie erősen,mert szinte biztos, hogy a Canonnál is küszöbön áll a nagy váltás. Az egyetlenút tehát előre vezetett, de úgy, hogy az új rendszer elemeit minélzökkenőmentesebben lehessen a már meglévőkhöz illeszteni. Lássuk a legfontosabbkérdéseket a Nikon Z vázakkal és az egész rendszerrel kapcsolatban.

Mi a különbség a kétváz között?

A Z7 a rendszer jelenlegi csúcsváza, 45,7 megapixelesfelbontással és 9 kép/s-os sorozatfelvételi sebességgel (folyamatosfókuszálással). Nagyjából a Nikon D850 képességeinek felel meg és árban is aD850-hez fog közel állni. A Z6 egy alacsonyabb (24 megapixeles) felbontású,gyorsabb, 12 kép/s-os sorozatfelvételre képes és tágabb ISO tartományú kamera,amely kedvezőbb áron lesz kapható. Ha a tükrös termékcsaládban keresnénkanalógiát rá, akkor a D750-nek felelne meg és az ára is nagyjából a D750-ékörül fog alakulni.

Különbség van még az AF rendszerben, a Z7-es szenzorján 493AF mező, a Z6 érzékelőjén 273 található. Illetve Z6 esetében lehetőség vantúlmintavételezett 4K videók rögzítésére, így a szenzor teljes szélessége és azobjektívek teljes látószöge kihasználható a rögzítéshez. A Z7 esetében csakSuper35/DX crop módú 4K rögzítés lehetséges. A többi kulcsjellemző és akezelőszervek tekintetében a két váz teljesen azonos. Mindkettőben megtalálhatóaz öttengelyes szenzormozgatásos képstabilizátor és a 3,6 millió képpontos, 0,8-szorosnagyítású, 100%-os képlefedést nyújtó OLED elektronikus kereső is. Szintén közösjellemző a teljesen magnéziumötvözet váz és a minden kezelőszervnél megtalálhatóidőjárásálló szigetelés.

Miért ilyen nagy abajonett?

A Nikon Z bajonett az eddigi legnagyobb átmérőjű, a tükör nélküli full-frame rendszerek között. Az egyik ok azlehet, hogy a Nikon hagyományos F-bajonettje a legkisebb volt a piacon amibehatárolta a hozzá készíthető objektívek maximális fényerejét. A cég ezért úgyalakította ki az új csatlakozást a nagy átmérővel és a kis bajonett-szenzortávolsággal, hogy az a jövőbe semmiképp se korlátozza a nagy fényerejűobjektívek kifejlesztését, illetve plusz lehetőségeket is tartogasson azoptikai fejlesztésben.

A sajtóbejelentés szerint érkezik majd egy f/0,95 fényerejű58 mm-es alap, amely remekül demonstrálja ezt a lehetőséget. Másik ok lehet,hogy a nagyobb csatlakozás nagyobb mozgásteret enged a szenzormozgatásosképstabilizátor működésének is, valamint mechanikailag is stabilabb kapcsolatotnyújt, ami a nehezebb objektívek esetén lehet fontos. A csatlakozás méreterészben a vázméretet is meghatározza. A Nikon a Z vázaknál a professzionálisfelhasználást, a masszívitást, az időjárásállóságot és az ergonómiát helyezteaz előtérbe és nem akart minden áron kicsi vázat építeni. Ez nagyon jó hír aprofiknak, de kevésbé jó hír azoknak az amatőröknek, akiknek fontosabb lenne afelszerelés kisebb mérete és tömege. Persze a Nikon Z vázak így is jelentősenkisebbek és könnyebbek, mint a hasonló kategóriás tükrös vázak, a Z7 például26%-al nyom kevesebbet, mint a D850.

A Nikon eddig kizárólag objektívekbe építettképstabilizátort (VR) alkalmazott a DSLR rendszerében. Az elmúlt évek alattazonban kiderült, hogy a nagy tele tartományt kivéve a szenzormozgatásoseljárás az olcsóbb és a hatékonyabb. Látványos e tekintetben a Panasonicpéldája, amely először az objektívbe épített rendszer mellett tette le agarast, de idővel átváltott a szenzormozgatásos megoldásra, kamerái pedigképesek akár a két rendszert együtt is használni. A vázba épített megoldáselőnye, hogy akár idegen objektívekkel is működőképes lehet. A Nikon Z vázakbaépített öttengelyes stabilizátor képes együttműködni az adapterrel használt Fbajonettes objektívekbe épített VR rendszerekkel is, de ilyenkor csakháromtengelyes módban üzemel.

Mit tudnak az újvázak videófronton?

A Nikon erős videós szolgáltatáskészletet pakolt a Zvázakba. A videósok számára a szenzor teljes szélességét túlmintavételezésselkihasználó Z6 lehet a jobb választás, a HDMI kimeneten elérhető 10-bites 4:2:2N-Log jelfolyam azonban mindkét kamera jellemzője. A 4K UHD 30p felvételhezolyan szolgáltatások társulnak, mint a focus peaking, a zebracsíkoskiégésfigyelmeztetés, a hangolható AF követési sebesség vagy a time code rögzítés.Ha a memóriakártyára szeretnénk rögzíteni a 4K 30p jelfolyamot, akkor eztmaximálisan 144 Mbps sávszélességgel tehetjük meg.

Hogyan illeszkednek aZ vázak a jelenlegi rendszertartozékokhoz?

A Nikon szemmel láthatóan nagyon igyekezett, hogy az új vázakintegrálása a lehető legkönnyebben menjen a fotósok számára. Jó hír, hogy azakkumulátor a jelenleg is számos kamerában alkalmazott EN-EL15a/b. Nemváltozott a rendszervaku-csatlakozó sem, mint ahogy a távkioldó és adatátvitelikiegészítők portja sem. Sokak számára kevésbé jó hír, hogy az igencsakelterjedt SD kártyafoglalat helyett XQD/CFExpress aljzatot találunk mindkétkameránál. A Nikon szerint csak XQD és az azt azonos mechanikai mérettel éscsatolófelülettel a jövőben leváltó CFExpress kártyákkal garantálható arendszer gyors működése, ezek azonban még jelentősen drágábbak, mintaz SD-kártyák.

Lesz-eportrémarkolat?

A jelenlegi sajtóbejelentésben azt közli a Nikon, hogydolgoznak az MB-N10 fejlesztésén, amely a szokásos módon két EN-EL15b akkut tudmajd befogadni és azonos időjárásállóságú lesz, mint a Z6 és a Z7 váz. Arrólegyelőre nincs információ, hogy a markolat mikor lesz elérhető.
UPDATE: A legfrissebb információk szerint az MB-N10 nem egy kezelőszervekkel ellátott portrémarkolat, hanem egy két akku befogadására alkalmas, a kamera aljára szerelhető akkutartó lesz.

Milyen objektívekjelentek még és mik várhatóak?

A Nikon Z rendszerhez elsőként három Nikkor objektívetjelentettek be. Az S jelzésű objektívek jellemzője, hogy a tükör nélkülivilágban szokásos módon nem direkt, azaz mechanikai csatolású, hanemfocus-by-wire megoldású az élességállítás. Ez azt jelenti, hogy a fókuszgyűrűelforgatását elektronikus rendszer érzékeli és fordítja el élességállításiparancsokra, amelyeket az objektív AF motorja hajt végre. A rendszer előnye,hogy a tárcsához így akár már funkciók is hozzárendelkezők, illetve az, hogy amechanikai csatolás elhagyásával gyorsabb és akár több AF motorral ellátottobjektívek építhetők.

A vázakkal együtt egy 24-70 mm-es f/4-es alapzoom, egy 50mm-es f/1,8-as alap és egy 35 mm-es f/1,8-as enyhe nagylátó jelent meg. Ezek maa legnépszerűbb gyújtótávolságok, a fejlesztés azonban gőzerővel zajlik a Nikonnál.A közzétett tervek szerint még 2019 elején megérkezhet az 58 mm-es f/0,95fényerejű Noct, amely teljesen új élményt ad majd különleges háttérelmosásával.Szintén 2019-ben bővül az f/1,8-as fix sor egy 20 mm-es és egy 85 mm-es taggalés megérkeznek a profi fotósok számára nélkülözhetetlen f/2,8-as zoomok is,27-70 és 70-200 mm-es gyújtótávolsággal. 2019-ben jön még egy 14-30 mm-esf/4-es ultranagylátó zoom is. A 2020-as tervekben az 50 mm-es f/1,2-es mellettegy 24 mm-es f/1,8-as látható, és a profik is megkapják a 14-24 mm-es f/2,8-asultranagylátójukat. A 2020-as fejlesztési terveket közlő táblázatban mégtovábbi három, szándékosan üresen hagyott sor szerepel, a 2021-es évre pedigtovábbi nyolc. Az FTZ adapter segítségével addig is használhatók a jelenlegiobjektívek, de azt, hogy például milyen lesz az AF sebessége ilyenkor csakrészletes tesztünkből derül majd ki.

Mennyibe fog kerülni?

A Nikon közölte a termékek ajánlott bruttó fogyasztói árát,ezek alapján a Z6 váz körülbelül 700 000 forintba, a Z7 váz1 150 000 forintba fog kerülni. A 24-70 mm-es f/4-es alapzoom350 000 forintos áron kerül az üzletekbe, az 50 mm-es alap 210 000, a35 mm-es pedig 300 000 forint lesz. Az FTZ adapter ára 95 000 forint.

Miért kellettegyáltalán tükör nélkülire váltani?

A tükör nélküli technika számos fontos paraméterében máregyértelműen megelőzte a tükröst. Ilyen például a sorozatfelvételi sebesség. Atükrös rendszerek, ha megfeszülnek sem tudnak 11-12 kép/s-nál nagyobbsorozatfelvételt produkálni, mert a folyamatos élességállításhoz, fényméréshezés persze a keresőképhez minden egyes felvétel után le kell engedni a tükröt,majd a következő előtt újra felcsapni. A tükör felcsapásakor azonban kimarad akeresőkép és egy pillanatra az AF- és a fénymérőrendszer is megvakul. A tükörnélküli rendszerekben ez folyamatos és egyidejű lehet. Bár egészen aközelmúltig a tükrös gépek fázisdetektoros élességállítása számított alegjobbnak (nem véletlen, hogy a Nikon D5-öt tekintik e tekintetben az iparágietalonnak), az elv számos korláttal is rendelkezik. Egyrészt az AF mezők nemhelyezhetők szabadon a képmező szélső régióiba, a mégis szélre helyezett mezők nemnyújtanak a középsőkhöz hasonló pontosságot. Ott van a bosszantó AF-hiba, amimegkerülhetetlen a fázisdetektoros rendszerekben és sok esetben hosszadalmaskalibrálásra kényszeríti a fotósokat. Ezzel szemben a tükör nélküli technikábana szenzor korlátlan lehetőségeket nyújt az AF-mezők méretezésére éselhelyezésére, nem is beszélve az arckövető módokról. A pontosságról pedig azgondoskodik, hogy ugyanaz a fizikai egység (maga a képszenzor) vesz részt azélességállításban, ami majd a végső képet is készíti. Harmadik érvként pedigmegnő a kameratervezők szabadsága, ha nem kell bonyolult mechanikai és optikaielemeket figyelembe venni a keresőrendszer tervezésekor. A tükörreflexes kamerákmeghibásodási statisztikáiban messze a mechanikus rendszerek szerepelnek avezető helyeken, így egy tükör nélküli konstrukció nem csak kisebb, könnyebb ésrugalmasabb, hanem megbízhatóbb is lehet.

Miért csak mostérkezett a Nikon tükör nélküli gépe?

Az első tükör nélküli rendszer épp 10 éve jelent meg, azazóta eltelt évek folyamán pedig nagyon sok vásárló döntött az új technológiamellett. Az iparág két vezető cégétől, a Canontól és a Nikontól pedig sokanvárták, hogy belépjen végre ebbe a szegmensbe is, amelyről azóta kiderült, hogyegyértelműen ez a jövő. Az, hogy csak most került erre sor, több tényezővelmagyarázható. A Nikont az óriási tükörreflexes beágyazottsága nemkényszerítette rá, hogy idejekorán lépjen, mostanra azonban – elsősorban a Sonynakköszönhetően – megmelegedett a lába alatt annyira talaj, hogy kénytelen voltegy új rendszerrel megjelenni. Már az eladásokon is komolyan megérződött atükör nélküliek előretörése, és ami még fontosabb, ez a Nikon számára olyértékes full-frame/profi szegmenst is érintette. Másrészt a Nikon mellettállhat a későn érkezők előnye. A tükör nélküli megoldásokkal kapcsolatosútkeresés nagyrészt lezajlott az elmúlt tíz évben, a legtöbb problémára megnyugtatómegoldás született, a még fennálló nehézségek pedig jól ismertek. Így bár aNikon az elmúlt évek alatt biztos, hogy piacot veszített, de volt idejekidolgozni a jó receptet.

Jók lesznek-e a Zvázakhoz a régi objektívek?

Az első vázakkal együtt bejelentett Nikon FTZ adaptersegítségével a meglévő F bajonettes objektívek csatlakoztathatók a Z vázakhoz.Ez összesen 363 objektívet jelent. Annyi megkötés azért van, hogy azautomatikus élességállítás csak az AF-S és AF-P objektívekkel fog működni, mertezekben beépített AF-motor található. Az autofókusszal is használható Nikonobjektívek száma így 92 darab. Ide tartozik az elmúlt 20 év gyakorlatilagösszes objektívje, így aki professzionális felszerelésébe szeretne egy Z vázatilleszteni, az FTZ adapter segítségével megteheti.

Mi lesz atükörreflexesekkel?

A Z rendszeren az látszik, hogy azt a profik igényei szerintfejlesztették ki, így külön kell vizsgálni a profi/félprofi fotósok szegmensétés külön a döntően APS-C szenzoros tükrösöket használó hobbista vagy hétvégifotósok csoportját. Az új rendszer végső célja csakis az lehet, hogy a felsőkategóriában leváltsa a tükrös kamerákat. Azt, hogy ez a váltásmennyi idő alatt meg végbe, nehéz lenne megmondani. Az F bajonettes tükröskamerákhoz jelenleg minden objektív és kiegészítő megkapható, amire csak egyprofinak szüksége lehet. Ez egy ideig biztos, hogy változatlan marad, pláne,hogy olyan remek vázak vannak a piacon, mint a D5 vagy a D850. Párhuzamosanazonban érkezni fognak az új Z objektívek és vázak is, az új technológia pedigkellően vonzó lesz ahhoz, hogy a profik egy idő után átpártoljanak hozzá. Az APS-Cszenzoros szegmens jövőjét már nehezebb lenne megjósolni. Az új  rendszer valószínűleg nem válthatja le ajelenlegi 3000-es, vagy 5000-es sorozatot. A kisebb szenzorhoz erősentúlméretezettnek tűnik a Z bajonett, az amatőrök többsége pedig nem igazánszereti a nagy és viszonylag nehéz felszerelést. A Nikontól sem érkezett erre vonatkozónyilatkozat, így valószínű, hogy egy ideig még maradnak a jól bejáratott, ezértolcsón gyártható tükrös vázak, de az is valószínű, hogy a Nikon egy idő utánitt is tükör nélkülire fog váltani.

A Nikonnak volt máregy tükör nélküli rendszere, mi lett vele?

A Nikon hét éve mutatta be az egycolos szenzorra épülő Nikon1 rendszerét, amelyhez egy ideig érkeztek is az objektívek és az új vázak. Azutolsó frissítés azonban már három éves is elmúlt, az idén pedig a Nikon ismegerősítette, hogy az 1-es rendszert nem gyártják tovább. A piacon lévőkészletek továbbra is megvásárolhatók (akár jó vétel is lehet egy apró kifutókamera azoknak, akik nem terveznek komoly rendszerbővítést), de újak már nemérkeznek.

Mikortól leszkapható?

A Z7 váz, a 24-70 mm-es objektív, a 35 mm-es fix és az FTZadapter már szeptember végén az üzletekbe kerül, az 50 mm-es f/1,8-as alapoktóber végén érkezik, a Z6 váz pedig novemberre várható

Milyenek az új vázakés az objektívek a gyakorlatban?

Amint rendelkezésünkre állnak a tesztkészülékek, részletestesztben vizsgáljuk meg őket.