Vásároljon online vagy hívja az alábbi elérhetőségek egyikét!
Üdvözöljük oldalunkon! Szeretne bejelentkezni?

Interjú Horváth Dániel Olympus nagykövettel

2020.05.12. 14:25
Címkék: , olympus, interjú
Szerző: Karina

1. Kinek/minek a hatására kezdtél el fotózással foglalkozni?

Nem volt igazán hatás. Mindig is fotózgattam, de semmi komoly szándék nem volt, habár szüleim fotóművészek voltak, akik a reklámszakmában is dolgoztak és gyerek modellként már pózoltam Túró Rudival és Szerencsi csokival, ami egy álom volt 5 évesként. Anyai nagyapám korának kiemelkedő fotóművésze volt, oly annyira, hogy az egyetlen magyar tagja volt az Angol Királyi Fényképészeti Társaságnak és F.I.A.P. tag is volt. De zenész voltam, mindig is az akartam lenni, így a fotózás semennyivel sem foglalkoztatott jobban, mint bárki mást. A rengeteg külföldi utazáshoz kis kompakt fényképezőt vittem, és minden koncepció nélkül fotózgattam, inkább mennyiséget, mint minőséget. Akkor még mobiltelefon sem volt, nemhogy telefon kamera.

Majd a Zeneművészeti Egyetem elvégzése után felkerültem Pestre és elkezdve önálló életem rákényszerültem, hogy főzzek. Egy idő után rátaláltam Gordon Ramsay-re, akinek az összes receptjét elkészítettem pontos alapanyagokkal és mivel netről néztem, ugyanúgy is tálaltam, tetszett az esztétikum, hogy nem csak egy kanál rizst teszek a tányérra, hanem hogy figyelnem kell a tálalásra. Ezt dokumentáltam is. Akkor már az iphone-ommal. Kezdett megtetszeni és úgy éreztem, hogy ezek a fotók az akkori hazai gasztro fotósok között is megállnák a helyüket. Nyilván itt most a látásmód és a kompozícióról beszélek, de ott jött el a pillanat, hogy ez engem komolyan érdekel. Igazából művész családból származom így minden kreatív dolog érdekel és keresem a lehetőségeket.


2. Melyik volt az eddigi legemlékezetesebb projekted és miért?

Nem tudom, hogy van-e ilyen. Mindig az aktuális a kedvenc. Ha gasztro fotózásról van szó, szeretem, ha nem csak fotós vagyok, de food stylistkodhatok is. Ez egy másik szerepkör, de ezt is kitanultam és örülök, hogyha az ügyfél bízik bennem, és a látásmódomat is akarja, nem csak a technikát. Legutóbb egy hazai jégkrém márkának kellett fotózzak, ráadásul most a karantén alatt, úgyhogy itthon kellett megoldani.


Ugyanúgy szeretek külföldi Fashion Weekekre járkálni, és készíteni a street style fotókat magazinoknak és divatmárkáknak. De mondhatnám a tavalyi GLAMOUR Magazin fotózást, akiknek egy cipő anyagot kellett készítsek a LUPA BEACH-en. Azt azért szerettem, mert a modell, a styling és a helyszín is nagyon profi volt és egy olyan anyagot tudtunk összehozni, mintha Miami Beach-en lettünk volna. Igazából az összes fotózásban a kreativitást szeretem. Hogy hogyan oldjuk meg a helyzetet, hogy az a lehető legprofibb hatást keltse.

3. Tudjuk, hogy számos neves márkának vagy a nagykövete. Elmondanád nekünk milyen felszerelés van leggyakrabban a fotós táskádban?

Vicces, mert sokáig nem is volt fotós táskám. Az Olympus fényképezők nemzetközi nagykövete vagyok és a fő gépem egy PEN-F. Nemrég kiegészültem egy OM-D M5 mIII-al a videó miatt. Mivel ez m4/3-os rendszer így mondhatom, hogy extrém kicsi. Nagyon szeretem, mert konkrétan 2 obi is elfér a zsebemben, simán letudok egy külföldi Fashion Week-et, hogy mindkét zsebemben van 1-1 obi. Így fotós táskára a szó szoros értelmében nincs szükségem. Azért szoktam magammal vinni, mert akksit, inni-ennivalót tartok benne, ha épp utazok, külföldön vagyok. Egyébként erről és a street style fotózásról is csináltam egy 2 részes átfogó videót, amit itt tudtok megnézni:

De ha szigorúan a kérdésnél maradunk, akkor 2 táskám van:

Manfrotto NatGeo Africa M backpack és az Olympus külön a PEN-F számára készített egyedi bőr oldalt hordható fotós táska.

Mivel én nem vagyok tech arc, így a dizájn és a szépség nekem fontosabb, ezért is választottam ezeket a táskákat. Valamint a cuccom tényleg kb. mindenben elfér.

A fő obim M.Zuiko 45mm f1.8 portré obi. Ez a kedvencem, 70-80%-ban ezt használom.

Továbbá M.Zuiko 25mm f1.2 valamint M.Zuiko 17mm f1.8.

Videózáshoz pedig M.Zuiko 12-40 f2.8-as obit használok.

Manfrotto állványból kettő is befér a táskámba, igaz ezek kézi tripodok. Az egyik a POCKET, ami tényleg tenyérnyi. Ritkán használom, de bármikor jól jöhet, ha extrém helyzetben utazáskor van szükségem egy állványra. Ennek mindhárom lába állítható, bármilyen szögbe, nagyon stabilan. Ezen kívül még a Manfrotto Pixi Evo 2 szokott nálam lenni. Ami fotózáshoz és vlogoláshoz is jól jön.


Ha külföldre utazom a bőröndömben van egy Manfrotto Compact Action Alu hibrid fejjel. Bár igaz, hogy a BeFree stabilabb, viszont ez kisebb helyet foglal a bőröndben és könnyebb is.

Használok még szűrőket és filtereket, igaz ebből még nagy hiányaim vannak, mert csak a 17mm-re van egy W-Tianya polár szűrő és a 12-40mm-re egy SchneiderKreuznach Variable ND filter a videó miatt és a RODE VIDEOMIC NTG mikrofonját.

Ezen kívül akksik és SD kártyák.

Ami nem fotós és még a Manfrottos táskámban van külföldi útjaimon:

  • kézfertőtlenítő (több éve hordok magammal, ha egész nap az utcán vagyok nélkülözhetetlen)
  • innivaló, ennivaló.
  • Macbook Pro 15” 2013-as modell (a beépített SD kártya olvasó miatt ragaszkodom hozzá)
  • Lacie 2TB Rugged
  • Samsung T5 SSD 1TB (imádom, hogy ilyen kicsi, ráadásul SSD)
  • névjegykártya (elengedhetetlen!)
4. Gyakran éles helyzetekben fotózol, hogyan tudsz az ilyen munkákra előre felkészülni?

Zenészként és főleg mivel a jazz zenében is sokáig benne voltam, szerintem onnan magammal hoztam az improvizáció képességét. Kis túlzással, de szeretek nem felkészülni. Ezt nem kell félreérteni, természetesen, ha olyan szituáció van és olyan az ügyfél, ami azt megkívánja megteszem. Amúgy is maximalista vagyok, de az utcára nem lehet felkészülni. 


A Fashion Week-ek nagyon kaotikusak. Kiszámíthatatlan az időjárás, nem tudod, hogy szakadni fog-e, megfagysz-e, vagy nyáron mennyire ne öltözz fel, hogy ne sűlj meg. A Show-k mindig más helyszínen vannak. Sose tudod, hány emberre számíts, mennyi zavaró tényező lesz, milyenek lesznek a fények, stb. Valaki ettől megijed én imádom. Próbálok árnyékos, vagy kontrasztos helyeket keresni, jó háttereket. Igyekszem az embereket nem a nagy tömegben lefotózni, mint ahogy a tucat street fotósok, hanem kicsit művészibben. Sokszor le is szólítom őket egy fotóra. Ezeket a helyzeteket is tudni kell kezelni, mert nem tudod ki mennyire rohan, ki mennyire lesz kedves. Teljesen kiszámíthatatlan.


A legstresszesebb része talán az, hogy a Show-k után jönnek ki az emberek, azokat lefotózod. Aztán jönnek ki a hírességgek, őket is, de közbe ugye már csúszott a Show, a város másik pontján lassan kezdődik. Oda kéne érned, ami van hogy 30-60 percre van, de még várnád a modelleket, vagy épp Giorgo Armani-t, hogy lefotózhasd. És döntened kell, hogy vársz a bizonytalanra, hátha lekapod, vagy inkább tovább mész. Ha tovább mész, vajon a következő Show megéri-e, hogy otthagyod az előzőt? Nem könnyű döntéseket hozni.

5. Számos kreatív területen kipróbáltad már magad. Mivel foglalkozol mostanában?

Végre van időm a youtube csatornám managelésére. Régóta akartam már tartalmakat gyártani, mert igaz, hogy én tudok angolul és minden tartalmat úgy fogyasztok, de nagyon sokan nem tudnak. Idehaza szinte nincs is tartalom fotózás ,videózás terén. És én szeretnék segíteni, átadni a tudást, és elvinni az embereket olyan helyre, ahová lehet ők nem is juthatnak el. Eddig 1.5 éves lemaradásba voltam. Pár hónapja vágtam meg egy szardíniai anyagom, az első vlogom. Amikor azt felvettem még videót se tudtam vágni és időm se volt. Úgyhogy most ezeket csinálom. Rendszerezem a rengeteg mappát a gépemen, valamint fotós kihívásokra jelentkezem hazai és nemzetközi terepen is. Igazából ez is stresszes, mert akarok magamnak gyártani tartalmat, jelentkezni is akarok ezekre, de mindnek nagyon rövid a határideje 3-7 nap között(szerencsére a Tripontosokra 2 hét van). És nem akarok kiadni valamit rohanva a kezemből. Átgondoltan akarom, hogy fejlődjek én is, értéke is legyen, igényes is legyen, de közben, ha ezekre jelentkezem, akkor a saját dolgaimra nincs időm. Úgyhogy mindig van kis kapkodás.


6. Tudnál adni nekünk egy kis ízelítőt a jövőbeli projektjeidből/terveidből?

Mint már említettem rá akarok feküdni, hogy sok fotós, videós tartalmat készítsek a youtube csatornámra. Mind kreatív, mind oktató videókat, amikkel segíthetek kezdő, vagy akár profi fotósoknak is. Sokat utazom és több munkám is bebuktam a vírus miatt, nagyon várom, hogy helyre álljon minden és lehessen utazni. Mivel nem dolgozom ügynökséggel, így minden munka és project kb. utolsó pillanatba esik be. Sokszor utolsó utáni pillanatba keresnek meg munkával, és csomószor van, hogy szerdán még üres a jövő hetem, majd 2 nap múlva már azt se tudom, hogy hogyan manageljem a dolgaimat. Félig van vágyódás, hogy jó lenne több fix munka, ugyanakkor meg félek lekötni magam, mert tényleg annyira izgalmas, hogy sose tudom, hogy hova kell következőnek menjek és mikor, így nem akarom ezt a lehetőséget sem elveszteni.


7. Végül egy nem a fotózással kapcsolatos kérdés. Weboldaladon azt írtad „A szakáll nem csak egy életérzés, hanem egy stílus. A stílus fejlődésével pedig saját személyiségünk fejlődik.” Nem kétség, hogy védjegyeddé vált a szakállad. Kifejtenéd ezt a gondolatmenetet röviden? 

Haha. Ez még nagyon régen jött, mikor szakállas modell lettem és elkezdtem építeni a saját brand-emet. Azt láttam és mai napig azt látom, hogy nagyon sokan követnek divatokat. Legyen az öltözködés, éppen aktuális kamera trend, vagy felkapott ételek. Mindenki csak mutogat, de senki sem merül bele jobban. Sokan felvesznek pl. elegáns ruhát. Mondjuk egy öltönyt. De csak mutatóba, és igazából nem is tudják hogyan kell hordani. Nem tudják, hogy az valójában illik-e hozzájuk. Nem látják. Felveszik, mennek benne két lépést, de egyébként a személyiségük nem olyan, nem is érzik át. Én nem csak az insta kedvéért öltözködöm úgy és hordok ingeket, öltönyöket. Az úriember fogalom talán már nem is létezik manapság. Külföldön és főleg az olaszoknál más ez. Ott még megvan. Ezt most a ruháról mondtam, de ráfoghatnám bármi másra.

Minél finomabban és érzékletesen tudunk közelíteni dolgokhoz és látjuk át őket, annál jobb lesz az egész személyiségünk, mert minden hatással van mindenre. Ne akarj másnak látszódni, mint ami valójában vagy. 


Horváth Dániel 
Kérem várjon!