Sebestyén László alapvetőenportré és riportfotósként dolgozik magazinoknál, de izgalmas szakmaikihívásként élte meg a 100 keksz, amit szeretsz című könyv elkészítését is.Ezúttal erről az igazán érdekes projektről és a Hasselblad fényképezőgéppel (907x)és objektívvel (XCD f/1.9 80 mm) kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük.</p><br></p>- Mi vonz(ott), mit szeretsz azételfotózásban?</p>Szeretem a színek és formákváltozatosságát. Az ételfotózást egyfajta portrézásként fogom fel. Úgyközelitek egy-egy feladathoz, mintha embereket fotóznék. Keresem az ételjellegzetességeit, az „egyéniségét”, belső szépségét.</p> </p>- Hogyan kaptad a felkérést akekszek fotózására?</p>Szemere Katalin és Segal Viktor(a könyv szerzői – szerk.) régi ismerősök. Dolgoztunk együtt a Good Food magazinnálés a Magyar Konyha magazinnál. Így ismerték már a munkáimat korábbról.</p> </p>- Mi(k) volt(ak) benne akihívás(ok)?</p>A kihívás talán az volt, hogyképileg koherens legyen az egész könyv, és ne legyenek benne „eltévelyedések”.Működőképes legyen az elképzelés 100 kekszen át, ne unja el a néző-olvasó.</p> </p>- Hogy alakítottátok ki akoncepciót? Mennyire tudtál azonosulni vele?</p>A koncepciót Góg Angéla fooddesignerrel közösen találtuk ki; igazán jól tudtunk vele együtt dolgozni.Formailag és technikailag is összevágott az elképzelésünk: letisztult, egyszerűképeket szerettünk volna. Ugyanakkor fontos volt számunkra, hogy tartalmilag aszöveghez illeszkedő, azt támogató képeket készítsünk. Szerettük volnamegmutatni a kekszek egyszerűségén át a bennük lévő alapanyagokat, színüket,formájukat, textúrájukat.</p><br></p>- Milyen volt maga amunkafolyamat, együttműködés a food stylisttal, szerzőkkel, kiadóval, stb.?</p>Remek csapat állt össze. Egy jólfelszerelt konyhában dolgoztunk. Kata és Viktor sütötték a kekszeket hűvöshalomba, mi, Angélával pedig folyamatosan fotóztuk az elkészült finomságokat.Persze, ezt egy őrült nagy szervezőmunka és alapanyagbeszerző körút előzte meg.De a fotózási napokra minden összeállt.</p> </p>- Hogy tetszik a végeredmény?Mennyire vagy elégedett a könyvvel, magukkal a készült/kiválogatott képekkel?</p>Én nagyon szeretem ezt a kötetet.Mert azt és úgy fotóztuk, amit szerettem volna, úgy, ahogy a fejembeösszeálltak az egyes képek és végül az egész könyv. A képekből szinte darabraannyi készült, mint amennyi a könyvben van. Amikor elkészült egy fotó, otttudtuk, hogy ez lesz a jó, ez lesz a könyvben. A teljes nyers képanyag szinteugyanannyi, mint amennyi a kötetben megjelent. Így nem volt olyan helyzet, hogyle kell mondani képekről mert nem fér be a kötetbe. </p> </p>- Melyik Hasselblad géppelfotóztál?</p>Egy Hasselblad 907x gépethasználtam egy XCD f/1.9 80 mm optikával. Profoto B10-es vakuval világítva.</p> </p>- Miért pont erre esett aválasztásod?</p>Amikor középformátumra váltottama DSLR gépről, egy volt fontos a számomra: lelassulni. Amit sokan felrónak aközépformátumú digitális rendszereknek: a lassúság - nekem pont ez volt a vonzóbenne. Eljönni a fotóriporteri munkamódszertől és lassabb, átgondoltabb, kimunkáltabbképeket készíteni. Erre akkor jöttem rá, amikor egy 8x10 inches fakamerávalsíkfilmre fotóztam végig 50 belvárosi belsőudvart (ebből később album is lett).</p>Jót tesz az embernek, ha kicsitszemlélődik, átgondol és fékez - a fotográfiában (is). Persze, ettől még jó éskell is a gyors és rögtön reagáló riporteri munkamódszer. De ha megvan azegyensúly, akkor mindkét pólus „mélyebb” és jobb tud lenni.</p> </p>- Milyen a gép kezelhetősége, afelhasználói élmény?</p>Ez mindig ízlés dolga. Énszeretem. Nekem kézre áll, még ha néha nem éppen a legkényelmesebb. De nemvetem össze más géptípusokkal, nem is lenne értelme, mert teljesen más. És énpont ezért választottam.</p>Nem létezik mindenre alkalmasfényképezőgép, jó lenne mert akkor csak egyet kellene venni és azzal oldasz megminden fotográfiai kihívást. Én vállalom ennek a gépnek a technika lassúságát,cserébe remek képminőséget, élességet, árnyalatterjedelmet kapok.</p> </p>- Milyen beállításokathasználtál?</p>Mindig manuális módban használomés vakuzásnál se használok TTL módot. Szeretem magam irányítani a folyamatot -mind az expozíció, mind a fénymérés tekintetében.</p> </p>- Hogyan válogattad le a képeket?</p>A fotográfus legnehezebb feladataa képválogatás. Egy riportnál nagyon fontos, hogy melyik képeket helyezem el asorozatba és hova. Az alkalmazott fotográfiában is fontos elem a képválogatás.De itt egy jól kitalált rendszerben mozogtunk, vagyis a képen minden elemet mihoztunk létre nem volt semmi esetlegesség a folyamatban, így akkor exponáltunkamikor minden a helyén volt. Vagyis ami kép elkészült, az ment is a könyvbe.</p><br></p><br></p><br></p>- Esetleg milyen más munkák soránhasználtad még ezt a gépet? (Vagy más Hasselbladot.)</p>Gasztro és portréfotózáshozhasználom elsősorban, és persze a saját projektjeimhez. Szeretem a rendszerrugalmasságát. Használom a hátfalat Hasselblad SWC vázon és 501C/M vázon, régioptikákkal. A 907x remek „híd” tud lenni a digitális és analóg fotográfia közt:jól összeköti a filmes fotográfia adta világot a digitális fotógráfialehetőségeivel és rugalmasságával.</p> </p>- Végül, de nem utolsósorban: hamost kiborítanánk a (fotós) táskád, mit találnánk benne?<br></p><br></p>
Hozzászólás írása